Leírás
Luigi Rossini (1790–1857) részletgazdag rézkarcaival a római antik építészet dicsőségét örökítette meg. Az Antoninus Pius templom, amelyet Kr. u. 161-ben Marcus Aurelius emeltetett elődjének, Antoninus Piusnak és feleségének, Faustina-nak tiszteletére, az ókori Róma egyik legimpozánsabb épülete volt. A templom celláját körülvevő portikusz, vagyis oszlopos csarnok, a római építészet finom részleteit és szimmetrikus harmóniáját tükrözte.
Rossini ezen alkotása a portikusz romjainak egy részét mutatja be, különös figyelmet fordítva a fennmaradt oszlopokra és az azokat díszítő elemekre. A kompozíció kiemeli az építmény kapcsolatát a környezettel, amely az évszázadok során földrétegekkel fedetté vált („Dagona di Terra Pinaza” kifejezés erre utalhat, a romok eltemetett állapotát érzékeltetve).
A templom romjai ma is láthatók, részben integrálva a modern római városképbe, különösen a Piazza della Rotonda közelében. Rossini műve nemcsak az ókori világ építészeti mesterműveit örökíti meg, hanem a római örökség törékenységére és megőrzésének fontosságára is felhívja a figyelmet. Az alkotás lenyűgöző tisztelgés Antoninus Pius és a római építészet nagysága előtt.