Luigi Rossini (1790–1857) – A Colosseum belső tere: az 1813-as ásatás és az 1814-es visszatemetés

Leírás

Luigi Rossini (1790–1857) művészete elválaszthatatlan az ókori Róma grandiózus emlékeitől, amelyeket lenyűgöző részletességgel és hitelességgel örökített meg. A neoklasszicista mester szándéka nemcsak az épületek megörökítése volt, hanem azok történelmi és kulturális jelentőségének a bemutatása is, különösen az újrafelfedezett és kutatott műemlékek esetében.

Az 1813-as ásatás során a Colosseum korábban eltemetett részeit tárták fel, hogy jobban megértsék az amfiteátrum eredeti szerkezetét és működését. Az ásatások azonban nem tartottak sokáig, mivel 1814-ben a feltárt részeket visszatemették, hogy a maradványokat megóvják az időjárás viszontagságaitól. Rossini műve ezt az állapotot dokumentálja, a romok lenyűgöző monumentalitásának és a föld alól előkerült részek atmoszférájának megörökítésével.

A Colosseum, amelyet Vespasianus császár Kr. u. 72-ben kezdett építtetni, és fia, Titus fejezett be, az ókori világ egyik legnagyobb építészeti csodája. Rossini ezen alkotása nem csupán művészi ábrázolás, hanem a régészeti kutatások korai dokumentációjának része is.